ÚJRA UTOLJÁRA

2.FEJEZET

Minden a régi volt. A kastélyon meg se látszott, hogy csata folyt benne, méghozzá győztes.

Beléptek a Nagyterembe. A mennyezet a kinti borús hangulatot idézte. Elköszöntek Lunától, aki elindult a Hugrabug asztalához. Leültek a többi Griffendéleshez és körülnéztek. Harry meglátta Malfoyt, a Mardekárosok között, miközben két, vele egy idős fiúval nevetett. Már nagyon régen nem látta a szőke hajú mardekárost jó kedvűnek.

- Szerintetek, min derül Malfoy? – kérdezte Ginny.

- Nem tudom, biztos megint újabb szemétségen törik a fejüket, és azon nevetnek. – mondta Ron.

- Elképzelhető. – vágott közbe Seamus. – a vonaton is bejött a fülkénkbe két haverjával, belénk kötöttek majd megátkozták Deant. Szerencsére Parvati rendbe tudta hozni nagyjából. – itt a lányra mosolygott.

- Honnan ismeri Malfoy a Sectusempra átkot? – kérdezte Dean. Az arcán még most is látszott a heg, akol a varázslat eltalálta.

- Hatodikban egyszer használtam rajta, de Pitontól is megtanulhatta – mondta Harry – még mindig nem hiszem el, hogy meghalt.

- Ennyire hiányzik? – kérdezte gúnyosan Ron.

- Nem, de tényleg egy hős volt.

- Jó, jó, tudom, de azért belehalni nem fogunk a hiányába – válaszolt Ron.

Kinyílt a Nagyterem ajtaja, és beléptek rajta az elsősök McGalagony professzor vezetésével. Az igazgatónő elvezette a gyerekeket a Teszlek Süvegig, és a kalap belekezdett az új dalába.

 Harrynek közben újra és újra eszébe jutottak az elmúlt év rossz eseményei, és a sok barát, aki ő érte halt meg. A süveg éneke most a meghalt hősökről szólt, aki az ellenséggel küzdve az életükkel fizettek.

- Brian Tialor – szólt a professzor. Egy fekete hajú kisfiú lépett ki, és az igazgatónő a fejére tette a Süveget, ami nem sokat gondolkodott:

- GRIFFENDÉL! – kiáltotta.

Az egész ház tapsolt. A fiú fölállt a kisszékről, szapora lépetekkel jött társai felé, és leült az asztalnál.

- Lucy Morgan – folytatta McGalagony. Most egy rövid, barna hajú lány lépett elő a csoportból, és leült a székre. A kalap, egy kis idő gondolkodás után a Hollóhátba osztotta.

A Griffendél nagy örömére a gólyáknak a nagy része hozzájuk került, és jóval kevesebben kerültek a Mardekárba.

Harry most először hallotta az átváltoztatás tanárától a köszöntő beszédet. Először felszólította az elsősöket, hogy a Rengeteg még MINDIG tiltott terület.

Aztán azzal folytatta, hogy Piton után megint új SVK tanár jött.

- Végül be szeretném jelenteni, hogy iskolánkba új Sötét Varázslatok Kivédése tanár érkezett. Köszöntsük Lyla Bendri tanárnőt!

Mindenki tapsolt. Harry, Ginny, Ron és Hermione ismerte ezt az auror- nőt, ott volt a csatán, Tonks barátnője volt. Nymhadora édesanyja azóta se nagyon heverte ki halálát, a kis Teddyben is folyton szeretett lányát és Remust véli felfedezni. A lakoma után mindenki felment a hálókörletébe, az újoncok is Mioék veztetésével.

Este még a toronyba még sokáig varázslósakkoztak, szinte mindenki őket nézte.

- Szerintetek milyen lesz az új SVK tanár? – kérdezte Neville.

- Remélem nincs röntgenszeme, mint Mordonnak – mondta Seamus.

Hát igen, Finnigen egyszer lebukott az ál- Rémszem óráján negyedikben, amikor a rágóját a pad lapjának aljára ragasztotta.

- Győztem – kiáltotta Ron. Harry alig tért magához, de csalódottan vette észre, hogy megint kikapott barátjától.

- Kihívom, Ront – jelentette ki Dean.

- Én ehhez már túl fáradt vagyok – mondta Ginny – asszem fölmegyek aludni.

- Én is – mondta barátja, és követte a Ginnyt a hálókörlet felé.

Reggel volt. A napsugarak megvilágítottak a Griffendél- tornyát. A tegnapi eső lehűtötte a levegőt, így most jól esett egy kis meleg napsütés. Hermione Granger tudta, hogy még korán van, de nem tudott tovább aludni. Felült az ágyába és körülnézett: Lavender és Parvati még aludt, Ginny meg már nem volt az ágyába. Hermione nem aggódott barátnője miatt, remélte, hogy csak reggelizni ment. Összeszedte a ruháit és bevonult a fürdőszobába.

Negyed órával később lent olvasott a klubhelységbe.

- Nem tudod, hol van Harry? – kérdezte egy álmos hang a lépcső felöl.

- Nem, Ginny sincs már az ágyában. – válaszolt Mione. Ron vágott egy grimaszt, és elindult barátnőjével reggelizni.

A Nagyterembe már ott ült Harry és Ginny.

- Ti meg hol voltatok? – kérdezte Ron.

- Nem tudtam aludni, és a klubhelységbe találkoztam Harryvel. Sétáltunk egyet a parkba, és utána jöttünk enni.

- Most az egyszer megúsztátok. – szólalt meg a vörös hajú fiú.

- Jó reggelt – jött oda hozzájuk McGalagony. – nem gondoltam volna, hogy ilyen korán fönt lesznek. Itt az órarendjük. Ugyanazok az óráik lesznek, mint tavaly. Ha jól tudom, az Aurorképzőbe akarnak továbbmenni, amihez szép RAVASZ eredmények kellenek.

- Igyekszünk. – mondta Hermione. A professzor rámosolygott Miora, odaadta Ginnynek is az órarendjét és távozott.

- Ma van Sötét Varázslatok Kivédése, rögtön az első két órán. – szemlélgette az órarendjét Harry. – neked milyen óráid vannak, Gin?

- Dupla bájitaltan aztán SVK. – válaszolt szerelmének Gin.

- Miért, te minek készülsz?

- Gyógyítónak, de lehet, hogy majd beállok az egyik kviddich csapatba.

- Jó, hogy hármunknak ugyanolyan órái vannak – örvendezett Ron.

- Ne örülj édes, de én nem auror akarok lenni, hanem a Minisztériumba akarok majd munkát vállalni, és folytatni szeretném a házimanók védését.

- Akkor te jársz majd Legendás Lényekre.

- Úgy van.

- Azt hiszem én megyek órára – mondta Ginny – nem hiszem, hogy bárki értékelné, ha rögtön az első óráról elkésnénk.

- Megyünk mi is – mondta Ron, még egy falatot betömött a szájába, és barátaival együtt követte húgát, az első órájukra.